Bauhaus és a funkcionalizmus
A Bauhaus és a funkcionalizmus a 20. század formatervezésének, építészetének és belsőépítészetének egyik legmeghatározóbb, forradalmi mozgalma. A tiszta geometrikus formákra, a felesleges díszítések elhagyására és a mindennapi használhatóságra épülő szemlélet alapjaiban változtatta meg a modern bútorgyártást.
- Az irányzat kialakulása és eszmeisége
A 20. század elején – reagálva az I. világháború utáni társadalmi és gazdasági változásokra, valamint a nehézkes, historizáló és túlburjánzó díszítésű (például historizáló vagy túlzsúfolt Art Nouveau) bútorokra – megjelent az igény az olcsón, tömegesen gyártható, mégis esztétikus és praktikus tárgyakra.
A funkcionalizmus kulcselve:
„A formának követnie kell a funkciót” (Form follows function – Louis Sullivan után), illetve a „Kevesebb több” (Less is more – Ludwig Mies van der Rohe).
A Bauhaus iskola mint a mozgalom központja
A funkcionalizmus legfontosabb szellemi műhelye a Bauhaus volt, amelyet Walter Gropius alapított 1919-ben Weimarban. Az iskola főbb állomásai és céljai:
- Weimar (1919–1925): Kezdetben az iparművészet és a kézművesség egyesítésére törekedtek.
- Dessau (1925–1932): A mozgalom fénykora; itt fordultak teljes mértékben az ipari tömegtermelés, a gépiesíthető formák és a prototípus-tervezés felé.
- Berlin (1932–1933): Részben a politikai nyomás miatt rövid ideig működött, mielőtt a nemzetiszocialista hatalomátvétel bezárásra kényszerítette.
- Nemzetközi bútorstílus és ikonikus tervezők
A Bauhaus bútorgyártásának forradalmát az új alapanyagok és gyártástechnológiák alkalmazása hozta el. A nehéz, tömör fa helyett előtérbe került a csőacél (krómozott acélcső), a hajlított rétegelt lemez, a fém, az üveg és a szintetikus textíliák.
Legjelentősebb nemzetközi ikonok és alkotások
- Ludwig Mies van der Rohe:
- Barcelona-szék (1929): A barcelonai világkiállítás német pavilonjába tervezett x-lábú, krómacél szerkezetű, bőrbevonatú luxusfotel, a modern formatervezés szimbóluma. Tugendhat-szék és Brno-szék: Rugózó csőacél vázzal készült, kényelmes és letisztult bútorok.
- Eileen Gray:
- E-1027 állítható dohányzóasztal (1927): Csőacélból és üveglapból álló, magasságában állítható klasszikus darab.
- Le Corbusier, Charlotte Perriand és Pierre Jeanneret:
- LC2 és LC3 fotelcsalád (1928): Külső acélcső keretbe helyezett puha párnákból álló szerkezet. LC4 Chaise Longue: Az emberi test vonalait követő, dönthető pihenőfotel.
- Gerrit Rietveld (De Stijl mozgalom):
- Piros-kék szék (1917–1923): A funkcionalizmust megelőlegező, élénk alapfajta színekkel ellátott, mértani szerkezetű szék.
- A magyarok szerepe és a hazai funkcionalizmus
Magyarok a nemzetközi Bauhaus élvonalában
- Breuer Marcell (Marcel Breuer):
- A pécsi születésű Breuer a Bauhaus asztalosműhelyének tanulója, majd vezetője lett. Ő volt a csőacél bútorok úttörője: a kerékpárkormány mintájára megalkotta a híres Wassily-széket (B3 szék, 1925). Nevéhez fűződik a B32/S64-es konzolos (lábak nélküli, rugózó) szék is, amely a mai napig az egyik legtöbbet gyártott tárgy a világon.
- Moholy-Nagy László:
- Az iskola egyik legmeghatározóbb oktatója volt, aki az anyaghasználatot, a fény- és forma kísérleteket integrálta a formatervezésbe. A Bauhaus bezárása után Chicagóban megalapította a New Bauhaus-t.
- Molnár Farkas és Forbát Alfréd:
- Mindketten meghatározó építészek és formatervezők voltak Weimarmak és Dessau-ban.
A funkcionalista bútorok fejlődése Magyarországon
Szentkút-antik
Magyarországon a két világháború között – a lakáskörülmények és az átalakuló polgári életmód hatására – rohamosan terjedtek a kis alapterületű, modern lakások. Ehhez igazodva indult el a kényelmes, átalakítható és kombinálható bútorok gyártása:
- CIRKO / Csőacél bútorok: A hazai ipar gyorsan átvette a csőacél technológiát (pl. Vidor szék, Kovács Zoltán és a Kárczú cég bemutatói).
- Budapesti műhelyek és tervezők:
- Kaesz Gyula: Belsőépítész és bútortervező, a letisztult, elegáns magyar modernizmus vezéralakja.
- Kozma Lajos: Bár korai korszakát az úgynevezett „Kozma-barokk” jellemezte, a ’30-as évektől kezdve a funkcionalista, kombinálható és beépített bútorrendszerek egyik legfontosabb hazai képviselőjévé vált.
- Molnár Farkas: A hazai CIRPAC (a CIAM magyar csoportja) keretében tervezett modern mintalakásokat és azok berendezéseit.
- Összegzés és örökség
A Bauhaus és a funkcionalizmus elvei nemcsak a ’20-as és ’30-as években kísérletező művészek kiváltságai maradtak, hanem a 20. század második felében a skandináv dizájn, a szériagyártott lapraszerelt bútorok (pl. IKEA elvei) és a mai minimalizmus alapköveivé váltak.
Hivatkozások és források
