Az ónémet (Altdeutsch) stílus a polgáriasodó középosztály reprezentatív otthonteremtési igényéből született a 19. század második felében.
Főbb jellemzők:
Anyaghasználat: Nemesfák (tölgy, dió), sötétre pácolva vagy sellak politúrral kezelve.
Formavilág és díszítés: Tömör, robusztus tömegek, oszlopok, féloszlopok, kazettás díszek és gazdag kézi faragások.
Eklektika: Egyetlen bútordarabon belül is keverednek a történelmi korok stílusjegyei.
Napjainkban a gondosan restaurált ónémet tálalók, vitrinek és íróasztalok rendkívül népszerűek a modern enteriőrök eklektikus kiegészítőiként.
