Thonet (Hajlított bútorok)
A tonettbútorok története a 19. század első felébe nyúlik vissza, és a német-osztrák asztalosmester, Michael Thonet nevéhez fűződik, aki forradalmasította a bútorkészítést és lerakta a modern ipari formatervezés alapjait.
- A forradalmi technológia
Thonet az 1830-as évektől kezdve kísérletezett a fa hajlításával. Végül feltalálta és tökéletesítette a gőzölött bükkfa hajlításának eljárását: a faanyagot vízgőzzel felpuhítva rugalmassá tette, így különleges, elegáns, íves formákat tudott kialakítani anélkül, hogy a fa eltörött volna.
- Tömegtermelés és logisztika
Thonet ismerte fel először a sorozatgyártás és a szabványosítás előnyeit a bútoriparban. Újítása nemcsak az esztétikáról szólt, hanem a praktikusságról is:
- Lapra szerelhetőség: Bútorai kevés elemből álltak, amelyeket csavarokkal rögzítettek egymáshoz.
- Kompakt szállítás: Egyetlen szabványos ládába akár 36 darab szétszerelt szék is befért, így hatalmas távolságokra lehetett olcsón szállítani őket világszerte.
- A legendás 14-es szék (No. 14)
A tonettbútorok csúcspontja az 1859-ben bemutatott No. 14-es szék volt, amelyet gyakran neveznek „a székek székének” vagy a klasszikus kávéházi széknek. Mindössze 6 darab fából hajlított elemből, két csavarból és egy nádfonatos ülőfelületből állt. Elképesztően könnyű, mégis rendkívül erős és tartós volt, ami miatt hamar meghódította a világ kávézóit, éttermeit és polgári otthonait.
- A legkiemelkedőbb gyártók és alkotók a világban
Gebrüder Thonet (Thonet Testvérek)
A műfaj megalapítója Michael Thonet volt, aki fiaival közösen hozta létre a vállalkozást. A Thonet nemcsak a gőzölt fa hajlítási technológiáját szabadalmaztatta, hanem kitalálta a lapraszerelt, tömeggyártható bútorok logisztikáját is. Az általuk tervezett No. 14 szék a világ egyik legnagyobb példányszámban eladott bútordarabja lett.
Jacob & Josef Kohn
A Thonet szabadalmának lejárta után (1869) ők váltak a cég legnagyobb és leginnovatívabb versenytársává. A Kohn cég a minőség mellett arról vált híressé, hogy a legnevesebb bécsi szecessziós építészekkel és tervezőkkel dolgozott együtt. Bútoraik a modern formatervezés művészi előfutárjai voltak.
Mundus
Több kisebb Osztrák–Magyar Monarchia-beli hajlítottbútor-gyár egyesüléséből jött létre a 20. század elején. A Mundus gyorsan a világ egyik legnagyobb bútoripari konszernjévé nőtte ki magát. (1914-ben a Mundus egyesült a Kohn céggel, majd 1922-ben a Thonettel is, így jött létre a Thonet-Mundus, amely a világ legnagyobb bútoripari trösztje lett.
- A legkiemelkedőbb készítők és gyártók Magyarországon
Magyarország a Monarchián belüli gazdag bükkfa-készletei és a szakképzett munkaerő miatt a tonettgyártás egyik fő központja volt.
Magyarországi gyárak és konszernek
Határtalan design
- Egyesült Magyar Hajlított Fabútor-gyárak Rt. (Mundus / Thonet-Mundus magyar ága): A hazai piacon működő legnagyobb gyártó volt. Nagy üzemeket működtettek többek között Ungváron, Kassán, Erdélyben és Budapesten. Termékeik nemcsak a hazai kávéházak alapfelszereltségei lettek, de jelentős exportot is lebonyolítottak.
- Thonet és Kohn hazai gyárai: Mindkét nemzetközi óriás több gyárat és mintatermet üzemeltetett a történelmi Magyarország területén (például Nagyvarsányban és Erdélyben), kihasználva a Kárpátok bükkfaerdőit.
Kiemelkedő magyar formatervezők
A 20. században a hajlított fa technológiája a modern dizájnerekre is nagy hatást gyakorolt:
- Breuer Marcell (Marcel Breuer): A Bauhaus iskola híres magyar származású építésze és formatervezője. Bár ő elsősorban a csővázas bútorairól ismert, szorosan együttműködött a Thonet céggel. A Thonet gyártotta és forgalmazta az ő ikonikus csővázas székeit is (pl. Cesca/B32 szék), átmentve a tonett-filozófiát a modern fémbútorok korába.
- Kozma Lajos: A két világháború közötti magyar építészet és iparművészet meghatározó alakja. Bútorterveiben és belsőépítészeti munkáiban előszeretettel alkalmazott hajlított fa elemeket, ötvözve a klasszikus tonett formavilágát a magyar népművészeti és art déco motívumokkal.
Örökség
A tonettbútorok könnyed, levegős eleganciájukkal a mai napig népszerűek. Nemcsak a klasszikus, bécsi kávéházi hangulatot idézik meg, de időtállóságuk miatt a modern enteriőrökben is kiválóan megállják a helyüket.
Hivatkozások és források
- Thonet bútorai: A bútortörténelem ikonikus darabjai – Rewood
- Thonet – kisműhelytől a gyáróriásig – Faipar.hu
- Hajlított bútorok: egy régi divat új köntösben – Bútorszakértő
- Századfordulós kávéházi bútorok, avagy Thonet-történelem – BP Romantikája
- „Hajlik, de nem törik” – A Thonet-szék európai története – Tervlap
- Hajduthonet és a magyar hajlítottbútor-gyártás története – HBMO Értéktár
- Asztalos: Fahajlítás gőzöléssel – Furdancs Blog
